A helyzet továbbra is változatlan, ugyanis újabb vereséget könyvelhettünk el tegnap este a Maple Leafs ellen... Sorozatban a hatodikat! A liga legrosszabb formában lévő csapata vagyunk. SZÉGYEN!

Valójában még mindig nem térek észhez a tegnap este után. Nem is igazán tudom, hogy mit lehetne írni erről a meccsről. Elég volt azt látni, és átélni. A Maple Leafs úgy törölte fel velünk a Scotiabank Place jegét, ahogy az a nagy könyvben meg van írva. És a legnagyobb szégyen az, hogy még csak egy árva gólra nem futotta tőlünk. 0-5! Már ezt az egy vereséget is nehéz lenne megmagyarázni, de hogy sorozatban hatszor kapjunk ki, azt már magyarázni sem lehet, és nem is kell.

A Toronto csak tette a dolgát, hátul remekül védekeztek, elől pedig gólokat lőttek. Ez egy csapat feladata. Mi ezek közül egyiknek sem feleltünk meg. Úgy nyeltük be a gólokat, mint kacsa a nokedlit. A helyzet kihasználásunk pedig pontosan a nullával volt egyenlő. 49(érted? negyvenkilenc!) alkalommal lőttünk kapura, és ebből nem sikerült egy árva gólt sem szerezni. Ők 40 alkalommal próbálkoztak és ötször Anderson tehetetlennek bizonyult. És, akkor álljunk meg egy pillanatra nála. Nem fér a fejembe, egyszerűen fel nem tudom fogni, hogy Paul MacLean 5 vereség után, miért ragaszkodott még mindig hozzá. Értem én, hogy nagyon jó kapus, és bármikor benne van az, hogy esetleg minden lövést kivéd. De azért ennyi vereség után, illene már a másik kapust betenni a kapuba, hadd mutassa meg, hogy mire képes. Biztos, hogy Auld megtenne minden tőle telhetőt, és valljuk be, ennél rosszabb vele sem lehetne. Kedvelem Anderson-t, nagyon jó kapusnak tartom, de itt az ideje annak, hogy kicsit padozzon. Minden csapatban van kettő kapus, hogyha az egyik formán kívül van, akkor ott a másik, aki majd helyettesíti. Ennek a helyettesítésnek pont itt az ideje.

És, hogy mi történt a meccsen? 5 kapott gól a 60 perc alatt. A gólokat Kessel, Phaneuf, Bozak, Schenn, és Franson szerezték. És ne feledkezzünk meg Reimer-ről sem, aki kiváló teljesítményt nyújtott a kapuban. Ez bizony már gombócból is sok lenne (a 6 vereség szintén). Többet nem is szeretnék írni a meccs történéseiről, jobb ezt minél hamarabb elfelejteni. Az, hogy ennyire tehetetlenek legyünk, számomra egy hónappal ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt. A csapat olyan benyomását kelt, mintha most kezdenék megtanulni a jégkorongozás csínját-bínját. Tisztára olyan érzésem van, mint a szezon elején volt, de hát azóta már annyi minden történt!

Nem tudom, hogy fogunk ebből a szituációból kikeveredni (majd győzünk előbb utóbb), de a playoff most nagyon messzinek tűnik. Már csak a 7. helyen állunk a keleti főcsoportban, és a mögöttünk álló Maple Leafs, Capitals kettős is sokkal kevesebb meccset játszott, tehát ha lejátsszák ezeket a mérkőzéseket, akkor bizony akár a 9. helyre is visszacsúszhatunk! Tudom, hogy még csak február eleje van, de itt hatalmas változásoknak kéne bekövetkezniük ahhoz, hogy egyáltalán elérjük a playoff-ot. Ha pedig ott vagyunk, majd meglátjuk, hogyan tovább. De ilyen játékkal...

A Toronto pedig minden tiszteletet megérdemel. Ahogy azt írtam korábban, pontosan azt tették, amit kellett. Gratulálok nekik, mert megérdemlik! Emelt fővel kell tudomásul venni ezeket a vereségeket (akkor is, ha nehéz), és menni kell tovább.

Egyszer vége szakad ennek a rémálom szerű sorozatnak. A vereségekből pedig reményeim szerint sokat tanulunk.

És még annyit, hogyha valaki most szeretne Senators meccsre jegyet venni, az NE tegye. Sajnos, csak felesleges pénzkidobás lenne...

Összefoglaló itt, ha esetleg valakit nagyon érdekelne...